2018-ban a 21. századi vörös cár még csak kisebb erőkkel támadta Ukrajnát, az ország nagy részén béke volt. Ekkor tettem egy utazást az ország nyugati részén, mely során felkerestem 2 kisvasutat is.

Az út fontos célja volt a Ganz-MÁVAG által gyártott D1-es motorvonattal való utazás, melyre Batiovo (Bátyú) és Vynohradiv (Nagyszőlős) között került sor. A képen indulás előtt várakozik a vonat Bátyú állomáson. Az ukrán festése szerintem sokkal jobban áll neki, mint az egykori szovjet telipiros. 

Vynohradiv (Nagyszőlős) állomáson a kirakódóvásár vélhetően még ma is működik, de a kisvasút sajnos már nem jár. A képen épp körüljár az árusok között a TU2-es dízelmozdony. Piacon átmenő vonatot leginkább Ázsiában és Dél-Amerikában látni, itt csak egy pici ízelítőt kaphattunk belőle.

Khmilnik (Komlós) virágos állomásán jár körül a kisvasút mozdonya. Az egykori kiterjedt hálózaton a kisvasút közlekedésének utolsó éveiben már csak idáig volt személyforgalom. Nekem 2008-ban még volt szerencsém eljutni Irsava (Ilosva) állomásra.

 A Kárpátokban, a Mukacheve (Munkács) - Lviv (Lemberg) fővonalon kanyarog az Elektricska motorvonat. A Kárpátok gerincét már az új alagútban szelte át vonatom.

Az Elektricska megérkezett végállomására, Lviv regionális pályaudvarára. 

Lvivi városkép a városháza tornyából. A történelmi belváros kifejezetten szép, nem véletlenül szerepel a világörökségek között. Remélhetőleg így marad a mostani háború után is.

A város legrégebbi épülete az örmény székesegyház

A lvivi operaház le sem tagadhatja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származik

A vigodai kisvasúton népünnepély a szombati turistavonat indulása, melyet zenés műsor előzött meg.

A vigodai kisvasút turistavonatának szerelvénye. Karpatsky tramvay (kárpáti villamos) néven hirdették, és békeidőben népszerű programnak számított.

A kiterjedt hálózaton a menetrend szerinti vonat csak eddig a kisebb vízesésig közlekedett.

Az út negyedik napján a Tatár-hágón való vonatozás volt a cél, Jaremcséből Tiszaborkútra (Kvasy). Itt még a Prut folyó völgyében halad a vonatom, őszi színekben pompázó fák között, épp a folyót keresztezve.

Vorokhta állomást követően nagyobb viadukton át vezet a vasútvonal. Érdekesség, hogy az új mellett a régi viaduktot sem bontották le, de vágányok már nem vezetnek rajta.

Kvasy (Tiszaborkút) állomáson a regionális vonatként közlekedő Szergej-inga eleje...

... és hátulja

A Rakhiv (Rahó) - Kyiv (Kijev) éjszakai vonat tekintélyes szerelvényéhez komoly vonóerő is dukál. Szükség is van rá, mivel a háló és fekvőkocsiknak az üres súlyuk is meglehetősen nehéz.

Chernivtsi (Csarnóca) vasútállomása az orosz építészet jellegzetes példája

Chernivtsi mesebeli egyetemének bejárata és részlete. A Monarchia idején épült, amikor Bukovina még ennek a soknemzetiségű államnak a része volt. Ez is felkerült a világörökségek listájára.

Részlet az egyetem egyik lépcsőházából

Kamianec-Podil'skyj mesés vára távolabbról. Sienkiewicz világhírű regénye, A kislovag játszódik itt. Javasolt világörökségi helyszín.

Részlet a várudvarról fényképezve

Ukrajnából Bukovinán és Erdélyen keresztül vezetett a hazautam. A képen Bukovina román központjának, Szucsávának (Suceava) legrégebbi temploma látható.

Suceava rövid ideig a Moldvai Fejedelemség központja volt. Így lehetett itt fejedelmi vár, melynek csak romjai maradtak meg.

Bukovinából Erdélybe a Monarchia alatt nem épült rendes vasútvonal, csak az első világháborúban létesült több, közúton vezetett benzin-elektromos üzemű tábori vasút. A Floreni - Ilva Mică (Kisilva) között már a királyi Románia építette ki ezt a hiányzó kapcsolatot, igen nehéz terepen, és csak 1939-re készült el. A képen a számos viadukt egyike látható.

Az út utolsó napjára már csak a Kolozsvárról (Cluj Napoca) való hazaút maradt. Mint a korban oly sok másik vasútállomást, ezt is Pfaff Ferenc tervezte.

Utam utolsó megállója Nagyváradon (Oradea) volt, ahol a vasútállomáson több kiállított gőzmozdony is látható.